A felnőtt magyar lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy ma Magyarországon atomerőmű működik, 62 százaléka pedig támogatja, hogy új atomerőmű blokkok épüljenek Pakson. Ráadásul mindkét álláspont erősödött az ukrajnai háború és a nyomában járó energiaválság hatására – ez derül ki a Társadalomkutató Kft. 2020 és 2023 elején készített kutatásaiból.

Az atomenergia támogatóinak aránya jelentősen növekedett az elmúlt években. 2023 elején a magyarok kétharmada (66 százalék) nevezte meg az atomenergiát, mint a „lakosság biztonságos és folyamatos áramellátásának” biztosítóját, korábban csak alig több mint felük (53 százalékuk) vélekedett így. A felnőtt magyarok 62 százaléka azt is szeretné, ha az energiaellátásban „az állam nagyobb mértékben támaszkodna” az atomerőművekre (35 százalékuk nem szeretné ezt), jóllehet 2020-ban még csak 53 százalékuk vélekedett így (akkor 44 százalékuk ellenezte ezt).

A hosszútávú prognózis is atomenergiapárti elmozdulást tükröz: az elérhető energiahordozók közül tízből négyen (40 százalék) az atomenergiától várják leginkább „20-50 év távlatában” az ország stabil energiaellátását. 2020-ban még csak tízből hárman (31 százalék) vélekedtek hasonlóan.

A felmérés eredményei szerint a legkevésbé környezetkárosító energiaforrásnak az „időjárás függő megújuló energiákat” tartják a magyarok (43 százalékuk), további 22 százalékuk pedig a „hagyományos megújuló energiákat”. A megújuló energiák környezetkímélő voltába vetett bizalom, összesen kétharmados, mely nem változott a két hullám között. Az atomenergiát csak alig minden negyedik megkérdezett (23 százalék) gondolja a legkevésbé környezetkárosítónak.

Sokkal jobb az atomenergia imázsa az ár-érték arányban. A magyar felnőtt lakosság 59 százaléka (2020-ban 50 százalék) osztja azon álláspontot, hogy az atomerőmű a legolcsóbban áramot előállító erőmű-típus, és 70 százalékuk (korábban 61 százalék) gondolja azt, hogy a Paksi Atomerőmű állítja elő Magyarországon a legolcsóbban az áramot.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a magyarok rendkívül magas és növekvő aránya egyetért azzal, hogy „Magyarországon atomerőmű működik”. 2020-ban a megkérdezettek 64, 2023-ban 70 százaléka vélekedett így. Mindezek alapján az sem hoz váratlan fordulatot, hogy a magyar lakosság 62 százaléka támogatja „új atomerőmű blokk, vagy blokkok épüljenek Pakson” (2020-ban 51 százalék).

Az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt az Európai Unióban többször felmerült az orosz atomenergia elleni szankciók bevezetése. Mindez nem volt hatással a magyarok véleményére az orosz technikával tervezett Paks 2 beruházás kapcsán. A felnőtt magyarok 57 százaléka támogatja, hogy az új paksi atomerőmű-blokkokat a „legkorszerűbb orosz technológia felhasználásával” építsék meg (35 százalék ellenzi). Az abszolút többségű támogatás már korábban is biztosítva volt: 2020-ban a megkérdezettek 53 százaléka állt az orosz technológia pártján. A magyar társadalom tehát nemcsak általánosságban tekinthető atomenergiapártinak, de a paksi bővítés ügyében is. Sőt: az orosz atomtechnológia melletti elköteleződést az ukrajnai háború kitörése sem kérdőjelezte meg.

Módszertan: hullámonként 1000 fős, személyes kérdezéssel, számítógéppel támogatott adatfelvétellel zajlott a kutatás, mely reprezentatív a magyar felnőtt lakosságra, korra, nemre, településtípusra és végzettségre.