A Fidesz előnye továbbra is jelentős a baloldali kihívójával szemben: a kormánypárttal a teljes népesség 44, az ellenzéki közös listával 39 százaléka szimpatizál. Az ellenzék hátrányának egyik oka megosztottsága több kérdésben, például a koronavírus kapcsán. Míg az első és második oltással rendelkező fideszesek 84 százaléka szándékozik felvenni a harmadik oltást is, a baloldali szavazótáborban ez az arány csak 68 százalék.

Egy hónap alatt alig változott a választók pártpreferenciája a teljes népességben. A Fidesz-tábor októberben 45, november végén 44 százalékot tett ki (augusztusban 43 százalékon állt), amely hibahatáron belüli elmozdulás. A baloldali szimpatizánsok társadalmi aránya sem változott érezhetően. Az októberi 37 százalék után november végén 39 százalékos volt (augusztusban 42 százalékos), amely szintén hibahatáron belüli elmozdulás.

Az akár négy hónap múlva is lehetséges országgyűlési választások szempontjából a teljes népességen túl a részvételüket biztosra ígérő választók pártpreferenciája lesz döntő, a Társadalomkutató a következő hónapokban ezért a biztosan résztvevők pártpreferenciáit is publikálni fogja. Egy „most vasárnapi” választáson 51 százalékkal nyerne a Fidesz, a baloldali lista pedig 46 százalékot szerezne (egyéb párt 3 százalék).

Márki-Zay Péter kormányfőjelöltsége tehát nem tudott segíteni a baloldalon, a magát előszeretettel jobboldaliként bemutató kormányfőjelölt jobb- és baloldalon sem tudott új szavazókat megnyerni. A médiában és Brüsszelben kampányoló hódmezővásárhelyi polgármester tevékenységét már a Momentum elnöke is támadta, s Gyurcsány Ferenc is félreérthetetlenül jelezte, hogy elsősorban a DK-jelöltjeinek kampányával fog foglalkozni, azaz Márki-Zay nem várhat tőle sok szervezeti segítséget.

A baloldalnak nemcsak a megosztottsága okoz nehézséget, de koronavírus negyedik hulláma is. Korábban hiába próbáltak képviselői bizalmatlanságot kelteni egyik-másik oltóanyaggal szemben, abból nem tudtak politikai előnyt szerezni, ma a magyar a közép-európai térség legnagyobb mértékben átoltott nemzete, s a harmadik oltás felvétele Európa-szerte a legmagasabb.

A fideszes és baloldali választók között lényegében nincs különbség a legalább egy oltás felvételének arányában, a kormánypártiak 87, az ellenzéki szavazók 83 százaléka már legalább egy oltást kapott (a választáson biztosan résztvevők 79 százaléka is). Közülük harmadik oltást a kormánypárti szavazók 47, az ellenzékiek 43 százaléka vett fel. A kormányzati oltáspolitika sikere és gyorsasága mintha elbizonytalanítaná az ellenzékre szavazó polgárokat. Míg a csak egy vagy két oltással rendelkező kormánypártiak 84, addig az ellenzékieknek csak 68 százaléka tervezi felvenni a harmadik oltást (a biztos résztvevők 76 százaléka). Az ellenzéki vezetőknek, még ha ez az önálló arcél építése szempontjából nehézséget is okoz, a kormányhoz hasonlóan oltáspárti kampányt kellene szerveznie. A kormányzati plakátokról tudjuk, hogy Magyarország és az oltás működik, de kérdés, hogy az ellenzék működik-e.

 A kutatás 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével készült, a novemberi adatfelvételre 2021. november 28-30. között került sor. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.